Általános információk Nagy-Britannia Élménybeszámolók
Nyitólap Régiók Városok Nemzeti parkok Fórum



TESZT

izletes.hu on Facebook





Oxford (London és a Temze völgye)

 


Kattintson a részletekért


Oxford

Oxford University - Museum of Natural History (www.flickr.com by Prabhu B)

A Temze-völgyének egyik legjelentősebb városa Oxford. A várost híres egyetemével azonosítjuk, pedig már öt évszázaddal az egyetem megjelenése előtt is létezett és stratégiai fontosságú átkelőhely olt a nyugat felől Londonba vezető úton. Neve is erre utal: „a ford for oxen” (ökörgázló). A város első tudósai, akik az egyetemet alapították, Franciaországból jöttek 1167-ben. Ma hírét nemcsak az innen kikerült diákok öregbítik, hanem ipara is, pontosabban autógyártása is. 134000 lakosával így nem csupán egyetemi, hanem ipari város is.
Az kétségtelen azonban, hogy a város történelme szorosan kapcsolódik az egyetemi élettel. Az egyetem kezdetét megelőző évszázadokról keveset tudunk. Oxford szász alapítású város, az Isis és Cherwell folyó között terül el, s a két folyó védelmében jól megerősített várossá lehetett kiépíteni. A Mercia és Wessex határán fekvő város egyre jelentősebb szerepet játszott a történelemben. A normann hódítás idején – a gyakori dán betörések következtében – házainak fele romokban hevert. Hódító Vilmos azonban megerősítette Oxford védelmi rendszerét és várat építtetett. Az egykori városfalak ma is láthatók a New College (Új Kollégium) kertjében.
Az egyetem eredete még a normannok előtti időkre nyúlik vissza, és a vallásos közösségekben keresendő. Oxford egyetemét 1214-ben ismerte el a pápa. A 13.-14. században – akárcsak Cambridge-ben – gyakoriak voltak az összecsapások a helybeli lakosok és a diákok között.
Ma Oxford fő látványossága a harminchét kollégiuma, melyek közül több is a 13. és a 16. század között épült, s mind a városközpont körül csoportosulnak. Mivel abban az időben az oktatás és a tudományok művelésének lehetősége gyakorlatilag teljesen az egyház kezében volt, a kollégiumok a kolostorok mintájára épültek, és gyakran gyönyörű parkok vették körül őket. Az elmúlt évszázadok átépítései ellenére legtöbbjük megőrizte eredeti szépségét.
A diákok az egyetemen hallgatják az előadásokat, ott teszik le a vizsgákat, az egyetemtől kapják a diplomát, de képzésük és társadalmi életük elsősorban saját kollégiumaikon belül zajlik, s rendszerint annak a falai között laknak az egyetemi évek alatt. Az egyetemi hagyományok nagy része évszázadokra nyúlik vissza, mint a diplomaosztás, melynek nyelve ma is latin.
Oxford (akár Cambridge) kollégiumai adták a Brit Birodalom, később a Brit Nemzetközösség, s ma Nagy-Britannia vezető garnitúráját. Az itt végzettek egész életükben összetartanak, ha másról nem, jellegzetes kiejtésükről felismerik egymást.
A London felől érkező út a Magdalen Bridge-n vezet keresztül a Cherwell folyó felett. A híd túlsó oldalán emelkedik a Magdalen Tower (torony), amely 1500 körül épült, amikor Wolsey, a későbbi kardinális volt a Magdalen College pénztárosa.
A Fő utcán végighaladva (High Street) először a Queens College-ot láthatjuk, amelyet 1340-ben alapított III. Edward feleségének, Philippa királynénak káplánja. A főbejárat felett egy női szobor találhatót, amely II. György feleségét Caroline-t ábrázolja, mivel az ő uralkodása alatt építették fel az új kollégiumot. A könyvtár, a kápolna és a nagyterem Christopher Wren műve. A Fő utcából nyílik a Queens’ Lane, melyen a St. Edmunds Hall az egyetlen megmaradt középkori, a kollégiumokat megelőző korból való diákszállás.
Az All Souls College-t Canterbury érseke alapította 1437-ben, ez az egyetlen kollégium, amelynek nincsenek hallgatói; 50 ösztöndíját főleg jogászok kapják. A kollégium kápolnája 1300 körül épült, dekoratív stílusú tornyáról híres, a templom főépülete a 15. századból való.
Az 1509-ben alapított Brasenbose kollégium diákjai közül kerülnek ki a leghíresebb oxfordi evezősök.
A Merton Streeten található két híres kollégium, a Chorpus Christi College, amelyet 1516-ban alapítottak. Udvarában, ahova egy szép boltozatú kapu vezet, különleges napóra áll, öröknaptárral, tetején egy földgömbön trónoló pelikánnal. A kápolna oltárképét állítólag Rubens készítette. Szintén a Merton Streeten áll Oxford egyik legrégibb és minden bizonnyal legérdekesebb kollégiuma, a Merton College, melyet Water de Merton, Rochester püspöke s egyben Anglia kancellárja alapított1264-ben a „világi klerikusok”, a kor szakemberei számára. A Merton College hamarosan mintakollégium lett, az itt alkalmazott szigorú elveke más kollégiumok (pl.: Cambridge) is átvették, így jött létre az a viselkedési kódex, mely a „bentlakásos egyetemek” sajátossága.
A High Streetből nyíló Radcliffe Square közepén emelkedik a Radcliffe Camera, a klasszicista rotunda messze látszó óriási kupolájával Oxford legjellegzetesebb épülete, és ma a Bodley-könyvtár olvasóterme. A tér északi oldalán áll a Bodleian könyvtár, a British Museum után a Brit Nemzetközösség második legnagyobb könyvtára. Az 1320-ban alapított könyvtárat V. Henrik testvére Humphrey, Gloucester hercege 1426-ban kibővítette, hogy el tudja helyezni értékes kéziratgyűjteményét. A jómódú tudós, Thomas Bodley 1602-ben újra alapította a könyvtárat, szigorú szabályokat vezetett be, például azt, hogy a könyveket csak helyben lehetett tanulmányozni. A könyvtár ma egyike annak a hatnak, amelynek a Britanniában megjelenő összes kiadványból köteles példányt adnak.
A Broad Streeten található a Balliol College, mellyel szemben kereszt jelzi a helyet, ahol 1555-ben Ridleyt és Latimert s a következő évben Cranmert, mint reformátorokat megégették. Háromszáz évvel haláluk után emelték a St. Giles Street-en a Mártírok Emlékművét.
Oxfordban található Londonon kívül Britannia legjelentősebb múzeuma, az Ashmol Múzeum, az első Angliában, amely eleve múzeumnak épült. Kapuit 1683-ban nyitotta meg a két John Tradescant – apa és fia – „Bárka” néven ismertté vált kiállításával. Távol-keleti és amerikai útjaik során kitömött állatokat és kézműipari tárgyakat gyűjtöttek, amelyhez hasonlót korábban soha nem láttak Angliában. Haláluk után Elias Ashmole megvásárolta a gyűjteményt és az egyetemnek ajándékozta, majd a Broad Streeten felépítette a Régi Ashmole Múzeumot, amely ma a Tudománytörténeti Múzeumnak ad otthont.
Oxford botanikus kertjében, melyet 1621-ben alapítottak él egy alapítás idejéből származó tiszafa. A pompás főkaput Nicholas Stone készítette 1733-ban, költségeit a parkot létesítő Danby grófja fedezte.
Holywell Zenetermet 1752-ben építették, zenei események helyszínének. Ez az épület adott otthont Európa első nyilvános hangversenytermének. Korábban csak magánházakhoz meghívott vendégeknek adatott meg a zene élvezete. Két gyönyörű csillája a Westminster Hall dísze volt.
Az Oxford Múzeum a Viktória-kori városházában jól berendezett kiállítás mutatja be a város és az egyetem történetét. Külön említésre méltó a római korból fennmaradt égetőkemence és a város pecsétje 1191-ből. Érdekesek a korhűen rekonstruált helységek, amelyek közül kiemelkedő az Erzsébet-kori fogadó és a 18. századi diákszoba.
A Broad Street-ről indul az Oxford Story, melynek során a látogatók egy kisvonaton ülve vehetnek részt az időutazáson és közben megismerkedhetnek a modern audiovizuális eszközökkel életre keltett híres történelmi alakokkal.
A Szűz Mária-templom a High Streeten az egyetem hivatalos temploma, és sokak szerint Anglia leglátogatottabb plébániatemploma. Legrégibb részei, köztük a torony, melyről nagyszerűen belátható az egész város, a 13. századból maradtak fenn. Ebben a templomban vádolták meg Oxford három mártírját eretnekséggel 1555-ben.
Az University Museum és a Pitt Rivers Museum Oxford két leghíresebb múzeumának a hatalmas Viktória-kori épület ad otthont. Az üvegtetőt öntöttvas oszlopok tartják. A természettudományi múzeumként működő University Museum legfőbb látványossága a dinoszaurusz csontvázak mellett a kitömött dodó. A repülésre képtelen madárfaj a 17. században kihalt, de halhatatlanná vált, amikor Lewis Caroll (eredeti nevén Charles Dodgson, aki matematikát tanított Oxfordban) az „Alice Csodaországban” című világhírű regényében megjelent. A Pitt Rivers Museumnak van a világ egyik leggazdagabb etnográfiai gyűjteménye: maszkok és totemek Afrikából és a Távol-Keletről, valamint régészeti leletek köztük azok, amelyeket Cook kapitány gyűjtött össze.



Régiók: Belső Anglia Dél és Közép Wales Dél-angliai dombság és a csatorna partja Déli tengerpart és a csatorna szigetek Devon, Cornwall és a Scilly szigetek Észak-Wales Kelet-Anglia Kelet-Közép Anglia Lancashire és a tóvidék London és a Temze völgye Wessex – Wiltshire, Somerset, Dorset Yorkshire és Humberside
Városok: Aberdyfi Aldeburgh Audley End Bamburgh Banbury Bath Berwick-upon-Tweed Beverley Bideford Birmingham Blaenafon Blaenau Ffestiniog Bodmin Bognor Regis Boston Bournemouth Bradford Brighton Bristol Bury St. Edmunds Buxton Caerlon Caernafon Cambridge Canterbury Cardiff Carlisle Cheltenham Chester Chichester Chipping Campden Cirencester Coggeshall Colchester Coventry Csatorna Szigetcsoport Derby Dover Durham Eastbourne Edinburgh Ely Eton Exeter Folkestone Glastonbury Glouchester Great Malvern Great Yarmouth Grimsby Halifax Harlech Harrow Hastings Hereford Hexham Ipswich Jackfield Keswick King’s Lynn Lancaster Lavenham Leeds Lewes Lincoln Littlehampton Liverpool Llandrindod Wells Llandudno London Lowestoft Ludlow Manchester Middleton-in-Teesdale és Barnard Castle Monmouth Newcastle upon Tyne Newmarket Northampton Norwich Nottingham Oxford Penrith Penzance Pevensey Plymouth Portsmouth Rochester Ross-on-Wye Ruthin Rye Salisbury Sandringham Sevenoak Shaftesbury Shrewsbury Southampton Southwold St. Albans St. Davids Stratford-upon-Avon Swansea Wales Taunton Tewkesbury Tonbridge Truro Uffington Warminster Warwick Wight-sziget - Ryde - Binstead - Bembridge Wiltshire Winchester Windsor Worchester York
Nemzeti parkok: Dartmoor Nemzeti Park Exmoor Nemzeti Park Tóvidék Nemzeti Park Yorkshire Dales Nemzeti Park
Nagy-Britannia: Észak-Írország Nagy-Britannia Skócia

Impresszum | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat | Anglia